Félelelem

2010 október 11. | Szerző: Mucis |

Na megint megtörtént, ami 3 évvel ezelőtt volt életembe. Mint egy rémálom jönnek elő a képek, és ismétlődik meg újra és újra minden, életre kelnek a régi érzések, a régi eltemetett fájdalmak. Istenem, hogy fájt a szívem azt hittem megbolondulok a fájdalomtól, a tehetetlenségtől!

Jancsi megismerkedett egy nővel! Atya élet, azt hittem lefordulok a székről, mikor rájöttem az igazságra, mikor megláttam a levelet amit írt Neki! Jancsi rengeteget dolgozik, munka után maszekol, hogy legyen félretett pénze. Erre azt írta a csajnak, hogy azért dolgozik olyan sokat, hogy ne kelljen velem lennie. Meg aztán még hogy lepocskondiázott, hogy 5 éve szarul élünk. Hát Isten látja a lelkemet, nem tudtam róla. De most már tudom.

Mikor megláttam a levelet, hogy reszketett a kezem, lábam, csak úgy kalimpált a szívem, reszkettem, mint egy nyárfa levél. Az egész élet fájt. Megbíztam benne és Ő újra átvert, megalázott. Nem ezt érdemeltem, de megkaptam. Ráadásul a szülinapom után egy nappal. Hát remek szülinap! Csodás, felejthetetlen!

Valaki mondja már meg nekem az Isten szerelmére, mennyit bír el az ember lelke, és valahol léteznek meg olyan pasik, akik nem csapnak be, nem vernek át?