T\u00fal vagyunk rajta, de azt hittem az \u00e9n szivem m\u00e1r kibir mindent h\u00e1t t\u00e9vedtem. A p\u00e9ntekem olyan szerencs\u00e9tlen\u00fcl alakult, hogy sir\u00e1s lett a v\u00e9ge, r\u00e1ad\u00e1sul bent a munkahelyemen ami t\u00f6k ciki volt, de nem tudtam meg\u00e1llni, hogy ne sirjak. Olyan elesettnek, v\u00e9dtelennek \u00e9reztem magam, a gomb\u00f3c meg csak gy\u0171lt \u00e9s gy\u0171lt a torkomban, h\u00e1t utat engedtem neki. Ilyankor \u00fagy szoktam \u00e9rezni, hogy majd megfulladok, ha nem jutok ki a szabad leveg\u0151re, meg tudok bolondulni a bez\u00e1rts\u00e1gt\u00f3l. De nem volt hova menni, dolgoznom kellett. Borzalmas volt.<\/p>
Az eg\u00e9sz azzal kezd\u0151d\u00f6tt, hogy Jancsi kapott fizet\u00e9st \u00e9s nem is sz\u00f3lt r\u00f3la. Mert hogy a fizi papirt nem l\u00e1tom azt megszoktam, de valahogy furcs\u00e1ltam az eg\u00e9szet. Aznap - p\u00e9nteken - d\u00e9lel\u0151tt\u00f6s volt, d\u00e9lut\u00e1n meg hazament azt elment biciglizni, amit t\u00f6kre furcs\u00e1ltam, mert \u0150 nem szokott ilyet csin\u00e1lni. Mi\u00f3ta megvan az internet azon l\u00f3g. Na \u00e9n m\u00e1r mindent k\u00e9pzeltem magamnak, valahogy azt is meg\u00e9reztem, hogy nincs itthon d\u00e9lut\u00e1n, \u00e9s amikor r\u00e1k\u00e9rdeztem be is igazol\u00f3dott, hogy igazam volt. Azt\u00e1n hi\u00e1ba k\u00e9rtem hivjon fel, nem hivott csak lek\u00fcld\u00f6tt egy k\u00e9pet amin le volt f\u00e9nyk\u00e9pezve, hogy itt meg itt van. Na erre v\u00e9gk\u00e9pp elszakadt a c\u00e9rna. \u00c9reztem, hogy van valami csak nem tudtam, hogy mi? V\u00e9g\u00fclis nem der\u00fclt ki pontosan, hogy hol volt \u00e9s mit csin\u00e1lt, \u00e9s tudom, hogy soha nem is mondja el, csak \u00e9rzem hogy valami nem stimmel. Az eg\u00e9szben azt nem fogja fel az agyam, hogy m\u00e9rt nem lehet elmondani, hogy elmentem egyet biciglizni, hogy kiszell\u0151ztessem magam, mert mindenb\u0151l elegem van. H\u00e1t igy nem lehet megmondani csak titkolodzni kell, amit nehezen visel el a lelkem.<\/p>
Este mikor haza\u00e9rtem \u00e9tv\u00e1gyam sem volt, csak sirtam \u00e9s sirtam, \u00e9s v\u00e9gtelen\u00fcl mag\u00e1nyosnak \u00e9reztem magam. Hiszen j\u00f3form\u00e1n Jancsin \u00e9s a Cic\u00e1imon kiv\u00fcl senkim nincs. Na j\u00f3, vannak bar\u00e1taim, de mikor baj van soha senki nincs mellettem, mert mindenkinek megvan a saj\u00e1t \u00e9lete, a csal\u00e1dja.<\/p>
Sokszor \u00e9rzem azt az \u00e9rz\u00e9st, hogy senkim nincs. Borzalmas \u00e1t\u00e9lni, nem kiv\u00e1nom senkinek.<\/p>
A h\u00e9tv\u00e9ge eltelt gyorsan. A szok\u00e1sos dolgok voltak, semmi extra. Lak\u00e1stakarit\u00e1s, segiteni f\u0151zni, l\u00e9pcs\u0151h\u00e1ztakarit\u00e1s, olvas\u00e1s, tes\u00f3mmal besz\u00e9lgettem, \u00e9s nem tudtam irni a napl\u00f3mat, ahova napokig nem tudtam bejutni, tiszt\u00e1ra k\u00e9ts\u00e9gbe voltam esve, mert f\u00e9ltettem elveszik, amit leirtam. M\u00e9g ezt a rongyos p\u00e1r oldalt is f\u00e9ltettem. Atya \u00e9g de h\u00fclye vagyok, nem?
<\/p>","type":"rich"}