Nagyon de nagyon fáradt vagyok. Tegnap délelőtt 9 után hivott a főnököm, hogy aznap másik iskolába kell mennem dolgozni. Hát mondhatom egyáltalán nem örültem a hirnek, másrészről ebben az utolsó két hétben mért kell ugráltatni az embert ide-oda? Ha már felhivott, pont kapóra jött, gondoltam most vagy soha alapon megkérdezem, hogy lenne-e nekem valami munka ha letelik a szerződésem, hamár ugyis meg vannak velem elégedve. Erre azt mondja csak 6 órás van, az jó lenne-e, mondom, hogy persze, erre azt mondja majd visszatérünk rá. Hát remélem lesz valami, mert csak jó társaságban lenni, meg csak jobb, mint a segély.
De nagyon elfáradtam. Bementem fél 2 körül, már 2-től dolgoztam és meg sem álltam egészen 7 óráig, amikor is lementünk az öltözőbe mind a hárman, mert rajtam kivűl még hárman dolgoznak délután. Elkezdtek öltözködni a csajok, erre kérdezem megyünk haza, azt mondják igen. Gyorsan átöltöztem, pedig alig volt erőm. Jó lett volna picit pihenni, de inkább menjünk haza gondolattal én is elindultam hazafele, igaz inkább csak vánszorogtam. Kész voltam teljesen.
Amikor mentem dolgozni, hallottam, hogy erkélyről após leköszönt Neki, aztán útközben láttam pont arra fele ment valahova, amerre engem vitt az utam. Még az is jól esett, hogy láttam autóját, és tudhattam ő ül benne. Már ez is valami nyomorék kis életemben.